Példátlan befektetési sorozat indult el Kecskeméten

Egész Kelet-Közép-Európában példátlan az a tőkebefektetési konstrukció, amely kecskeméti vállalatok, illetve önkormányzati megtérülő projektek finanszírozását biztosítja – mondta el a Portfoliónak a Kecskemét Fejlődéséért Alapról Badics László, az MKB Consulting divízióvezetője. Meglátása szerint a kipróbált, hatékony üzleti konstrukció példa lehet más vidéki nagyvárosok számára is. Kiemelte azt is, hogy az új konstrukció segítheti a felkészülést a 2021-2027-es uniós ciklusra is, amelyben jelentősen növekszik az olyan források volumene, amelyeket az önkormányzatok kizárólag megtérülő projektekre fordíthatnak.

Honnan van, és kik számára lehet így pénz?

Egy 2017-es kormánydöntés alapozta meg a Kecskemét Fejlődéséért Alap létrehozásának lehetőségét – emlékeztetett Badics László. A 2007-2013-as uniós ciklusból már visszafizetett (visszacsorgó) uniós források egy részét – 25 milliárd forintot – Kecskemétre irányította a kormány, és ennek a forrásnak az optimális felhasználását készítette elő az elmúlt két évben az új konstrukció.

A 25 milliárd forintos alapból 15 milliárdot a kecskeméti önkormányzat számára fontos, megtérülő kulcsprojektekre lehet fordítani. Ilyenek lehetnek az energiaracionalizálási fejlesztések (napelemes, hőszivattyús projektek), a barnamezős beruházások (laktanya ipari parkká, inkubátorházzá alakítása), a megtérülő infrastrukturális beruházások (munkáshotel építése a Mercedes-gyár mérnökeinek), illetve a turisztikai attrakciók. 

A Kecskemét Fejlődéséért Alap a fennmaradó 10 milliárd forintnyi forrását – tőkebefektetési jelleggel – kizárólag kecskeméti székhelyű vagy telephelyű vállalkozások Kecskeméten megvalósuló, megtérülő beruházásaira fordítja

– magyarázta Badics László. Ez a gyakorlatban úgy valósul meg, hogy a forrást elnyerő cégben az Alap – egy projektcégen keresztül – tőkét emel, de kisebbségi tulajdonos marad, így nem szól bele a cég napi, operatív működésébe. Az Alap a befektetési időszak végén, tervszerű exit formájában kapja vissza a tőkebefektetését, amelynek egy lehetséges módja az, hogy a többi cégtulajdonos megvásárolja az Alap tulajdonrészét.

Mindebből egyértelműen látszik, hogy csak pozitív pénztermelő képességű céges projektekbe fektet be a városi alapkezelő – hívta fel a figyelmet az MKB Consulting szakértője. Ilyen projekt lehet például telephely-fejlesztési, eszközbeszerzési, energiahatékonysági projekt, amely vagy épület felépítésével, vagy valamilyen termelési folyamat racionalizálásával, innováció beépítésével, gyártástechnológia megváltoztatásával előre kimutatható hozamot képes termelni.

Mekkora tőkebefektetésről lehet szó?

Badics László felhívta a figyelmet arra, hogy mostanáig csak ez, a vállalatok számára nyitva álló tőkebefektetési lehetőség indult el Kecskeméten, az önkormányzati projektek finanszírozásához szükséges keretekhez még egy közbeszerzési folyamatnak végig kell mennie. 

A szakértő magyarázata szerint a vállalati tőkebefektetés során három – méret szerint elkülönülő – befektetési kategóriát különböztetnek meg: 

  1. az “instant termék” a 10 millió forint alatti tőkebefektetéseket jelenti, amelyet akár mikrovállalkozás vagy startup is kérelmezhet;
  2. a “beruházási termék” a 10-50 millió forint közötti tőkebefektetéseket jelenti;
  3. az 50 millió forintot meghaladó tőkebefektetésekhez egyedi bírálati folyamat szükséges.

A Kecskemét Fejlődéséért Alapon keresztüli céges tőkebefektetés gyorsabb lehet (3-6 hónap), mint a hagyományos kockázati tőkebefektetési időigény (6-12 hónap) – hangsúlyozta a szakértő. Azt is hozzátette: az Alapnak nem célja, hogy többségi tulajdonos legyen a céltársaságokban, célja viszont, hogy tőkebefektetéseinek hozama – az összes befektetésre vonatkozóan – elérje az évi 10%-ot.

Országos példa lehet a Kecskemét Fejlődéséért Alap működése

Tekintettel arra, hogy az Alap 2027-ig tud befektetni, a forrásfelhasználásánál nincs sürgető tényező, ez biztosítja a ténylegesen hosszabb távú befektetési fókuszt – jegyezte meg. Rámutatott arra is, hogy

az Alap pénzügyi kerete és működése nemcsak idehaza, hanem Kelet-Közép-Európában is egyedülálló.

Rendkívül fontos tényezőnek nevezte emellett azt is – és a projekt ezért is élvezi a kormány egyértelmű támogatását – hogy a 2021-2027-es uniós ciklus forrásainak jelentős része már kizárólag megtérülő projektekre fordítható. A Kecskemét Fejlődéséért Alap tőkebefektetési konstrukciója így a teljes a hazai intézményrendszer felkészítését is szolgálja.

Mindezek miatt Badics elárulta: több vidéki nagyváros – Zalaegerszeg, Kaposvár, Veszprém – is érdeklődik a Kecskeméten már sikerrel alkalmazott tőkebefektetési konstrukció iránt. A nagyvárosok számára szerinte azért is lehet kedvező a Kecskeméten már működő konstrukció, mert a bevált példa átvételével az uniós és hazai jogszabályok által is elvárt adminisztráció jelentősen – akár másfél évvel is – csökkenthető. Ráadásul a városok – meghatározott jogi kereteken belül – saját érdekeiknek megfelelően alakíthatják működési és fejlesztési kereteiket és céljaikat – emelte ki Badics László.

Forrás: Portfolió

Projektfejlesztés. Projektmenedzsment. Pályázatkészítés. Finanszírozás

Kérdése van?

Keresse kollégáinkat, akik készséggel állnak rendelkezésére!

Kapcsolatfelvétel
Szeretne hasonló hírekről folyamatosan értesülni?     Iratkozzon fel hírlevelünkre!