K+F-támogatás és piaci hasznosíthatóság – kéz a kézben!

Amikor egy vállalkozás K+F projektbe kezd, több szempontból is bizonytalan helyzetet kell kezelnie. Egyrészt a kutatás-fejlesztés alapvetése, hogy egy olyan tudományos-műszaki bizonytalanság feloldásával foglalkozik, melynek kimenetele még nem ismert. Másrészt kérdéses, hogy a kutatás eredményét hogyan fogadja a piac, tudjuk-e majd azt értékesíteni? A NKFIH új pályázati konstrukciói olyan fejlesztéseket szeretnének támogatni, melyek nem a “fióknak” készülnek, így a vállalkozásoknak a piaci igények alapos ismeretével is rendelkezniük kell. A támogatáspolitika elvárásairól és a hazai vállalkozások innovációs és K+F-képességeiről kérdeztük Somosi Évát, az MKB Consulting értékesítési igazgatóját.

A K+F-támogatásokért cserébe kell-e a vállalkozásoknak bármilyen vállalást tenniük?

Piaci szempontból a legfontosabb vállalás a K+F-tevékenységből származó árbevételhez kötődik. A projekt lezárását követő három évben a projekt eredményeként létrejövő termék vagy szolgáltatás értékesítéséből származó árbevételnek el kell érnie a megítélt támogatás legalább 30%-át.

Mindez azt jelenti, hogy a pályázóknak az erőforrásaikat olyan K+F-projektekre kell fókuszálniuk, amelyek nem csak a prototípus előállításáig jutnak el, hanem biztosított a piacra jutásuk és ott képesek bevételt generálni a vállalkozás számára. A 2019. április 30-án társadalmi egyeztetésre bocsátott Piaci KFI elnevezésű pályázat, amelyet a napokban hirdettek meg, kiemelten erre helyezi a hangsúlyt.

Mennyiben változott a pályázat feltételrendszere a társadalmi egyeztetésen megjelenthez képest?

Három olyan változást emelnék ki, amely jelentősen befolyásolhatja a már kidolgozás alatt álló és a jövőbeni projektek tartalmát. Az első az EBITDA-korlát eltörlése. A korábbi tervezetben a pályázók által igényelt támogatás összege nem lehetett magasabb a vállalkozás EBITDA-értékének kétszeresénél. Tapasztalataink szerint ez gyakran jelentett korlátot a projektnagyság tervezésekor. A második a minimálisan igényelhető támogatás megemelése 50 millió forintról 100 millió forintra. A harmadik fontos változás pedig az elszámolható költségekhez kötődik. A korábbiakkal ellentétben az építési jellegű költségekhez – legyen szó akár felújításról – már nincs lehetőség támogatást igényelni.

Mire érdemes figyelnie egy vállalkozásnak a projektje tervezése során?

Ugyan az EBITDA kikerült a konkrét korlátozó tényezők közül, azonban annak projektnagysághoz való viszonyát továbbra is javasoljuk szem előtt tartani, hiszen ez az értékelési szempontrendszer része lett. A korlát eltörlése és a minimális támogatási összeg megemelése miatt fokozott figyelmet kell fordítani a költségvetés realitásának megőrzésére is. A pályázatok értékelése során egyre inkább előtérbe kerül annak a vizsgálata, hogy a projekt és az egyes költségelemek ne haladják meg azt a szintet, amit a vállalkozások a gazdasági adataik alapján reálisan elbírnak. A támogatás igénybevételének mértékét a saját tőke, az előző év árbevétele és a személyi jellegű ráfordítások továbbra is meghatározzák. Összességében tehát elmondhatjuk, hogy az eredményesen és stabilan működő cégek tudnak legnagyobb mértékben támogatásokat igénybe venni.

Tisztában vannak-e a hazai vállalkozások azzal, hogy hol a határ innováció és K+F között?

Azt tapasztaljuk, hogy nagyon sok hazai kkv végez ma már a mindennapi működése során valamilyen fejlesztési tevékenységet is, de gyakran nem is tud arról, hogy mindez nem csak vállalati innovációnak, hanem K+F-nek is minősülhet. Azért lenne fontos ezzel tisztában lenni, mert ezáltal különböző formájú támogatásokra – akár adókedvezményre – is jogosultak lehetnek.

A hazai kkv-k vesznek igénybe külső segítséget a K+F-tevékenységük során?

A vállalkozások abban az esetben vonnak be külső partnereket, ha az adott K+F-tevékenység bizonyos részéhez nem áll rendelkezésükre belső kompetencia. A kkv-k esetében jellemző azonban, hogy nincsenek tisztában például az egyetemeknél rendelkezésre álló K+F-kapacitásokkal és az igénybe vehető szolgáltatásokkal. Ez azt is mutatja, hogy az egyetemek ilyen irányú “marketingtevékenysége” sokszor nem elégséges. A partnereink körében azt látjuk, hogy egyre nagyobb a törekvés a felsőoktatási intézmények részéről a szolgáltató jellegük, a szabad kapacitásaik piaci alapon való működtetésének erősítése iránt.

Mit javasolnak azon cégek számára, amelyek K+F-pályázaton szeretnének indulni?

Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, hogy mennyire fontos a pályázat benyújtását megelőzően a projekt gondos és részletes megtervezése. A piaci hasznosíthatóságra fektetett támogatáspolitikai fókusz elengedhetetlenné teszi a piaci igények alapos felmérését. A szakmai elképzelés mellett pedig fontos a megvalósításához szükséges emberi, anyagi és infrastrukturális erőforrások felmérése, melyekhez aztán reális időbeli ütemezést és költségvetést szükséges rendelni. A megvalósítás során hamar felszínre kerülnek a hiányosságok, amelyek korrigálása rendszerint jelentős feladatot jelent. A projekt előkészítésére fordított többlet energia többszörösen megtérül a megvalósítás során, aminek eredményeként a pályázati előírásokkal összhangban összeállított, sikeresen megvalósított projektet tudhatunk magunk mögött, ami aztán hozzájárul a vállalkozás további értéknövekedéséhez és eredménytermelő képességéhez.

 

Forrás: https://www.portfolio.hu/premium/k_f-tamogatas-es-piaci-hasznosithatosag-kez-a-kezben.325325.html

Projektfejlesztés. Projektmenedzsment. Pályázatkészítés. Finanszírozás

Kérdése van?

Keresse kollégáinkat, akik készséggel állnak rendelkezésére!

Kapcsolatfelvétel
Szeretne hasonló hírekről folyamatosan értesülni?     Iratkozzon fel hírlevelünkre!