24%-kal csökkennek a fejlesztési pénzek

A 2020 utáni uniós ciklusban a maximális 24%-kal vágná a Magyarországnak szánt felzárkóztatási (kohéziós) források volumenét az Európai Bizottság a 2018-as összevethető árak alapján. Ez tehát jelentős vágás, ami jórészt azzal függ össze, hogy a forráselosztás képletét kicsit átalakítják és bejönnek olyan tényezők, amelyek alapján Magyarország relatív hátrányba kerül más országokkal, főként a déli államokkal szemben. Utóbbiaknál a gazdasági felzárkózás nem volt olyan gyors a válság után, mint a mi térségünkben és rosszabbul állnak a fiatalkori munkanélküliség területén, de közben több menekültet fogadtak be.

Ma délután hozta nyilvánosságra az Európai Bizottság azt , hogy a 2021-2027-es költségvetési ciklusra folyó árakon szánt 373 milliárd eurónyi kohéziós forrást (2018-as változatlan árakon 330 milliárd euró) hogyan, milyen szabályok alapján osztanák el. Ennek bemutatása során Corina Cretu regionális politikáért felelős uniós biztos elismerte: az 1999 óta változatlan forráselosztási képleten kicsit módosítottak. Ez azt jelenti, hogy az egy főre jutó GDP-alapú fejlettségi mutató súlyát az eddigi 86%-ról 81%-ra csökkentették, és 15%-ra nőtt a munkanélküliségi ráta (főként a fiatalkori munkanélküliségi ráta) súlya, további 4%-os súllyal pedig a többi tényező szerepel (klímavédelem, népességszám, befogadott menekültek száma).

A kohéziós kasszának a méretcsökkenése lényeges (Brexit-hatás, egyéb új uniós célokra átcsoportosítás), illetve az egyéb társadalmi-szociális dimenziók figyelembe vétele. A fenti súlycsökkentéssel párhuzamosan az eddiginél nagyobb súlyt kapnak, vagy újonnan jönnek be a képletbe olyan mutatók, mint az egyes statisztikai régiók fiatalkori munkanélküliségi rátája, a klímavédelmi előrehaladás és a befogadott menekültek száma. Ezen mutatók terén Magyarország jobban áll például néhány dél-európai országnál (a magyar fiatalkori munkanélküliségi ráta 11% körül jár, míg a spanyol és olasz mutatók 30% felett), és nem fogadott be menekülteket, így az ő ellátásukra és integrálásukra sem fordít forrásokat. Ezek a tényezők pedig felnagyítják azt a hatást, hogy magának a kohéziós kasszának a mérete reál értelemben “csak” mintegy 11%-kal csökken a mostani ciklushoz képest a következő ciklusra, amint arra már a május eleji bejelentéskor rámutattunk.

Magyarország a 2018-as árakon 17,933 milliárd euróra, folyó árakon (évi 2%-os inflációval számolva) 20,247 milliárd euróra számíthat. Ez azt jelenti, hogy 2018-as árakon a kohéziós forrásoknál 24,3%-os esés azonosítható. A Bizottság által beépített belső korlátnak megfelelő maximális forrásvesztéssel néz szembe reál értelemben Magyarország, Csehország, Litvánia, Észtország, Málta, és közel ilyen mértékűvel néz szembe Lengyelország Szlovákia, illetve talán némi meglepetésre Németország is. A rangsor másik végén valóban jórészt a déli államok találhatók, így Spanyolországot, Olaszországot, Görögországot, de nincs köztük Portugália, viszont felbukkan a nyertesek között Bulgária és Románia is.

 

A további részletekről az alábbi linken értesülhet:
Forrás: www.portfolio.hu/24-szazalekkal-csokkennek-a-fejlesztesi-penzek

Projektfejlesztés. Projektmenedzsment. Pályázatkészítés. Finanszírozás

Kérdése van?

Keresse kollégáinkat, akik készséggel állnak rendelkezésére!

Kapcsolatfelvétel
Szeretne hasonló hírekről folyamatosan értesülni?     Iratkozzon fel hírlevelünkre!