Tömeges elutasítás várható a mikrovállalkozások elindítását támogató pályázaton

Közel 1 éve zajlik a Vidékfejlesztési Program keretében meghirdetett vidéki mikrovállalkozások indítását támogató pályázat elbírálása.  A “Nem mezőgazdasági tevékenységek elindításának támogatása – Mezőgazdasági tevékenységek diverzifikációja, mikrovállalkozás indítása” című (13,85 milliárd forint keretösszegű, VP6-6.2.1.-16 kódszámú) pályázaton a pályázók sikeres üzleti terv alapján 12 millió Ft 100% támogatást nyerhetnek el.

13,85 milliárd forintos keretet jelentősen túligényelték, több mint 100 milliárd Ft igény érkezett be, ezért a pályázat 2016. novemberében felfüggesztésre került. Kis Miklós Zsolt agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár csalás gyanúját és pályázatíró maffiát említett a felfüggesztéskor kiadott közleményekben. Az ügyben a Miniszterelnökség feljelentés megtételére is készült.

A nyerni akaró pályázóknak nincs könnyű dolga, leegyszerűsítve a várható eredményeket: 10-ből 1 pályázó tud nyerni, 9 elutasításra kerül.  Az elutasítási módszereket tekintve nem túl biztatóak az eddig elbírált vidékfejlesztési pályázatok kapcsán megismert megoldások, melyekből kiindulva nagyon kényelmesen, pontozás, értékelés nélkül megvalósítható lesz a 10-ből 9 elutasítás.

“Mesterséges körülmény megteremtésének gyanúja”: ez a fogalom az új “jolly joker” a vidékfejlesztési pályázatok elbírálásának reformja után.  Míg a korábbi sokat kritizált időszakban a kérelmek elbírálása egy viszonylag átlátható pontozásos rendszerben történt, addig az utóbbi időben az a tapasztalat, hogy a “reform” után az átláthatóság sérült: a pályázatok pontozása több esetben nem derül ki a támogató vagy elutasító határozatokból, és az elutastások meghatározó része jogosultsági alapon történik (a kérelemek el se jutnak pontozásig) a jogosultsági alapon történő elutasítások jelentős része pedig a fenti, erősen szubjektív megítélési szemponttal indokol: mesterséges körülmény megteremtésének gyanúja merült fel, ezért az adott kérelem nem támogatható.

Az új “értékelési” metódust tömegesen megtapasztalhatták az önkormányzatok, civil szervezetek, egyházközségek: a településfejlesztési pályázatokon, az elutasítások jelentős részében ezt a megoldást alkalmazta a Magyar Államkincstár.

A mikrovállalkozások elindítása pályázat kapcsán az államtitkári nyilatkozatokból nem lehet túl optimista képet alkotni a várható megoldásokról. Nyilvánvalóan beadásra kerültek csalást előkészítő kérelmek, az azonban megkérdőjelezhető, hogy a tisztességes többség valóban csaló lenne.

A 2016 novemberi tájékoztatás szerint: a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal több kirendeltségétől is olyan visszajelzés érkezett: azt tapasztalták, tömegesen és láthatóan szervezetten kérik regisztrálásukat olyan személyek, akikről a helyiek pontosan tudják, képtelenek lennének önálló vállalkozás vitelére vagy épkézláb üzleti terv kigondolására, és több mint gyanús volt az is, hogy egyes meghatamazottak a szűk határidőn belül 50-100 kérelmet is benyújtottak.

Kérdés, hogy a bírálók akarnak e az általánosítás helyett szelektált megoldást alkalmazni az értékeléskor. Sajnos, ha az általánosítási megoldás szerint fog történni, akkor minden jogosultsági alapon elutasított pályázó “csalónak” lehet majd titulálva. Ez pedig nem egy elegáns megoldás, hiszen amennyiben rendelekezésre áll egy jól felállított pontozási rendszer, úgy ebben egy kevésbé vitathatóbb, tisztább és elfogadhatóbb értékelés születhetne.

Ennek hiányában jogosultsági alapon rengeteg tisztességes pályázó is elvérezhet, ahol az indoklás akár csak részleges üzleti terv hasonlóság révén is megállhat. A megoldásban zseniális az, hogy a hiba egy vállvonással a  “pályázatíró maffiára” lesz kenhető.

Képtelenség például, hogy az azonos piacon indulni készülő válalkozások üzleti tervében ne legyen hasonlóság vagy részleges egyezőség. Egy kockázatelemzést nem lehet 30 féle módon kitalálni azonos piacon.  A tiszteséges, nem csalásra készülő pályázatírók hosszú évek óta így dolgoznak: léteznek az üzleti tervekben sablonos részek: ilyen a már említett kockázatkelemzés, kezelés, ilyenek a kérelmet támogató sablon szándéknyilatkozatok vagy a mérföldkövek eredményleírása.

Amennyiben a mikrovállalkozások indítása pályázaton már a részleges hasonlóság is elutasítási indok lesz, úgy nagyon egyszerűen és kényelmesen, pontozás, értékelés nélkül megvalósítható lesz a 10-ből 9 elutasítás.

Sajnos az addigi értékelési tapasztalatok alapján ez egy reális forgatókönyv, így a rendkívül nagy várakozás mellett, sokan hamarosan azzal fognak szembesülni, hogy “csalás” gyanúja okán kérelmük elutasításra fog kerülni.

Infomációink szerint a határozatok a következő hetekben már megszülethetnek.

A tisztességes pályázók körében pedig, ha a fenti forgatókönyv valósul meg: jelentős felháborodás várható egy vitatható értékelési megoldás kapcsán. A településfejlesztési pályázat esetében ez történt: tömegesen kérdőjelezték meg a vidékfejlesztési program hatékonyságát: ha tömeges elutasítás a megoldás, akkor az egész program eljárásrendi hatékonysága is a mérlegre kell, hogy kerüljön: nem elfogadható, hogy kizárólag a pályázók a hibásak. A nagy számú elutasításért maga rendszer is felelős.  Ideális esetben ugyanis egy fejlesztési program alapvető érdeke kell, hogy legyen a tömeges támogatásés az olyan tisztességes kérelmek beadásának elősegítése, melyek támogatásra kerülnek. 


Forrás: pályázati hírek

Projektfejlesztés. Projektmenedzsment. Pályázatkészítés. Finanszírozás

Kérdése van?

Keresse kollégáinkat, akik készséggel állnak rendelkezésére!

Kapcsolatfelvétel
Szeretne hasonló hírekről folyamatosan értesülni?     Iratkozzon fel hírlevelünkre!