Milyen pályázatokat várnak a legjobban a cégek?

Magyarország és a környező országok kis- és középvállalatai nagy várakozással tekintenek a 2017-es uniós pályázati évre. Azonban míg Horvátországot és Magyarországot kiemelkedő pályázási kedv jellemzi, addig Bulgáriában és Romániában mérsékelt a részvételi hajlandóság.

A legnépszerűbb pályázatok kapacitásbővítésről és eszközbeszerzésről szólnak, de míg Magyarországon a vissza nem térítendő támogatások, az innovációs, illetve a Közép-Magyarországi régióban elérhető kiírások népszerűek, addig Romániában a vidékfejlesztés területén aktívak a gazdák, Horvátországban pedig a termelési létesítmények építésére, felújítására pályáznak legszívesebben. Ellenben kizárólag Bulgáriában vásárolhatunk pályázati keretek között autót, földet vagy ingatlant.

Mivel Magyarországon 2017-ben a 2020-ig tartó uniós ciklus teljes keretösszegére kiírja a pályázatokat a kormányzat, és különösen nagy az érdeklődés a hazai kis- és középvállalkozások körében, egy a magyar és regionális helyzetet is ismerő szakemberek csoportja megvizsgálta, hogy négy régióbeli uniós tagállamban, Romániában, Bulgáriában, Horvátországban és Magyarországon milyen tendenciák jellemzik az Európai Uniós pályázatokat.

Idén több jut a magyar vállalatoknak, mint az összes többinek együtt

A négy országban összesen 3.332 millió euró pályázati pénzre számíthatnak idén a kkv-k, ebből a horvát vállalkozók kb. 122 millió, a románok kb. 221 millió, a bolgárok kb. 627 millió, a magyarok pedig kb. 2362 millió euróra pályázathatnak majd. A magyarországi jelentős eltérést az adja, hogy hazánkban 2017 végéig minden pályázatot kiírnak, míg a másik három országban ez arányosan oszlik el a 2014-2020-as időszakban.

A közép- és kisvállalkozások pályázási kedvét elemezve Magyarország kiemelkedik a környező vizsgált országok közül: míg Romániában és Bulgáriában mérsékelt, Horvátországban nő, az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozó Magyarországon pedig kifejezetten magas a jelentkezők száma. Bulgáriában többek között az adminisztrációs terhek, a kiírásokban támasztott kritériumok, a minisztériumok késése, az operatív programok költségének lecsökkentése tartja vissza a pályázókat, Romániában az adminisztrációs terhek mellett az elbírálási idő és a közbeszerzési eljárások befolyásolják negatívan a pályázati hajlandóságot. Bár Horvátország első hat hónapja EU tagként a 2007-2013-as pályázati ciklus utolsó hat hónapja is volt egyben, emiatt a pályázatokból csak minimálisan részesültek a horvát cégek, a 2014-2020-as ciklus miatt a kkv-k nagy várakozással tekintenek a következő időszakra, amely új lehetőségeket kínál a gazdaság erősítéséhez, különösen az építőipar és a turizmus terén. Magyarországon a felfokozott fejlesztési kedv 2016-ban többszörös túljelentkezésekhez vezetett, főként az innovációs és a kapacitásfejlesztő pályázatokon.

Ötszörös túljelentkezés kapacitásfejlesztésre és innovációra

Míg Romániában hatóságilag szabályozva van, és maximum kétszeres (200%) lehet a túljelentkezés, addig Magyarországon négyszeres-ötszörös túljelentkezések is előfordultak a tavalyi évben az előbb említett területeken: így a GINOP-2.1.1-nél 506 százalékos, GINOP-2.1.7-nél 483 százalékos túljelentkezés volt például. Horvátországban azokra a pályázatokra nagy az érdeklődés, ahol magas a társ-finanszírozás. Bulgáriában a versenyképesség és innovációs, az emberi erőforrások és a vidékfejlesztési programok tarolnak, ezeken a területeken néha kétszeres, de négyszeres-ötszörös túljelentkezés is előfordul, ami sokszor azzal jár, hogy egy jól kidolgozott projekt (majdnem maximális pontszámmal) nem kaphat támogatást. Kapacitásbővítésre decemberben nyíltak meg újabb források!

Nemzetközi összehasonlításában jól kimutathatóak a környező vizsgált országok pályázási súlypontjainak különbözőségei és hasonlóságai. Mind a négy országban nagy hangsúly esik ugyanis a kapacitásbővítésre és az eszközbeszerzésre, de míg Magyarországon a vissza nem térítendő támogatások, az innováció, és a Közép-Magyarországi régióban elérhető gazdaságfejlesztési kiírások népszerűek, addig Romániában a vidékfejlesztés területén aktívak a gazdák, Horvátországban a termelési létesítmények építése, felújítása kapcsán pályáznak a gyártó és szolgáltató kkv-k, Bulgáriában pedig az innováció és versenyképesség, a vidékfejlesztés, és a HR fejlesztések területén.

Forrás: Piac & Profit

Projektfejlesztés. Projektmenedzsment. Pályázatkészítés. Finanszírozás

Kérdése van?

Keresse kollégáinkat, akik készséggel állnak rendelkezésére!

Kapcsolatfelvétel
Szeretne hasonló hírekről folyamatosan értesülni?     Iratkozzon fel hírlevelünkre!