Eddig 969 milliárd forint értékben hirdettek meg vidékfejlesztési pályázatokat

A Vidékfejlesztési programban (VP) eddig 969 milliárd forint értékben hirdettek meg pályázatokat, az 1300 milliárd forintos keret mintegy kétharmadát – mondta a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára kedden Budapesten.

Vitályos Eszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságában közölte: a programban összesen 68 pályázati felhívást tettek közzé a mostani – 2014-2020-as – uniós pénzügyi ciklusban. Ezek közül 35 pályázati felhívást lezártak, 33 pályázati felhívás még nyitott, 345 milliárd forintos keretösszeggel.

Hozzátette: a programban – a determinációkkal együtt – eddig mintegy 774 milliárd forintra, több mint 60 százalékra vállalt kötelezettséget az irányító hatóság. A kifizetések nagysága pedig meghaladta a 150 milliárd forintot. A kifizetések összege nagymértékben emelkedik majd, ha a projektek értékelése befejeződik – jegyezte meg az államtitkár.

Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára hozzáfűzte: átalakították a korábbi kifizető ügynökséget, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) feladatait a megyei kormányhivatalok és a Magyar Államkincstár vette át. A munkát ez év elejétől végzik a mostani felállásban a feladatokat átvevő szervezetek. Az új kifizető ügynökség végleges akkreditációja várhatóan ez év október 15-től lesz érvényes.

A program végrehajtásáról elmondta: júniusban még csak 480 milliárd forintra volt kötelezettségvállalás, azóta ez az összeg mintegy 300 milliárd forinttal nőtt. Megjegyezte: vannak olyan részei a Vidékfejlesztési programnak, amelyeket egy évnél előbb nem lehet kötelezettségvállalással lefedni – ez több mint 100 milliárd forint – így most a kötelezettségvállalási lefedettség a teljes forrás 65 százaléka.

Az államtitkár kiemelte, a nyár folyamán folyamatosan döntöttek a pályázatokról: az élelmiszeriparhoz köthetően a mezőgazdasági vállalkozások és az élelmiszeripari mikro- és kisvállalkozások pályázhattak, és egy, összességében több mint 90 milliárd forintos döntést sikerült meghozni ezen a területen. Emellett még vannak további, folyamatban lévő ügyek – jegyezte meg. Így mintegy 180-200 milliárd forint összegű olyan beruházás valósul majd meg a következő két évben, amely a mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára egyaránt meghatározó lesz.

Közölte, ezen túlmenően a települési önkormányzatok számára mintegy 25 milliárd forintot ítéltek oda,ebből a forrásból 800 település kapott támogatástA kertészeti pályázat esetében is határoztak több mint 25 milliárd forint támogatási összegről, amelyben például hűtő, gomba és fóliaházak, valamint ültetvénytelepítések finanszírozásáról döntöttek. Hozzátette, az idén még várható például a szarvasmarhatartást, a baromfitenyésztést és a juh-, valamint kecsketartást támogató pályázatokról való döntés is, illetve értékelik még a fiatal gazdák támogatási kérelmeit és az úgynevezett kisdiverzifikációs támogatásra beadott kérelmeket is.

Vitályos Eszter arról is beszélt, hogy a vidékfejlesztési források viszonylag magas arányban beruházási projekteket tartalmaznak. A rendelkezésre álló források több mint 50 százalékát beruházásra különítették el. Ez 665 milliárd forint, amiből a kötelezettségvállalás 214 milliárd forint. A normatív támogatások – amelyek terület- vagy állatlétszám alapúak – a teljes Vp-keret 44 százalékát teszik ki. Ebből 317 milliárd forint ötéves, míg 57 milliárd forint több mint ötéves kötelezettségvállalású. A normatív támogatások 85 százalékára már kötelezettséget vállaltak – mondta az államtitkár.
A bizottság előtt Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter elmondta: a kormány az agrárbürokrácia csökkentése érdekében is számos lépést tett, 2016-ig összesen 257 jogszabályt módosítottak. Emellett a bürokratikus intézményrendszerhez is hozzá kellett nyúlni – mondta a miniszter. Hozzátette: az MVH átalakítása – minden ellenkező vélemény ellenére – zökkenőmentes és sikeres volt. Emellett a területi közigazgatás működését is stabilizálták és megerősítették. Példaként említette a kormányhivatalok átalakítását, amelyekbe az MVH tevékenységeit is célszerűen integrálták, amely így egységesítette a működést.

Kovács Zoltán, a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára kiemelte: a szervezeti rendszer átalakítása megtörtént. A stratégiai szabályozás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapot (EMVA) tekintve a Miniszterelnökségnél van, míg a Európai Mezőgazdasági Garancia Alap (EMGA) a Földművelésügyi Minisztérium (FM) hatáskörébe tartozik. A kifizető ügynökség feladatait a Magyar Államkincstár látja el. A területi illetékességi szervezetek a kormányhivatalok, az irányító hatóság pedig a Miniszterelnökségen működik. A jogorvoslati rendszer az EMVA esetében a Miniszterelnökségnél, míg az az EMGA esetében az FM-nél van – mondta az államtitkár.

A bizottság keddi ülésén Lázár Jánost hallgatták meg, akinek felkérésére a szakmai válaszokat az államtitkárok ismertették. A miniszter általános véleményt fűzött egy-egy kérdéskörhöz. Elmondta például, hogy minden pályázat esetében túljelentkezés van, és olyan pályázat, amelyen mindenki nyer, csak ritkán, speciális esetben fordul elő. Ilyenként említette az erdőtelepítést. Aláhúzta: aki csak pályázati pénzből szeretne megélni, fejleszteni, annak a gazdálkodása jövőjét át kell gondolnia, mert a magyar mezőgazdaságnak talpon kellett maradnia akkor is, amikor semmiféle uniós támogatás nem volt, és talpon kell maradnia akkor is, ha már nem lesz ilyen típusú uniós támogatás.

Forrás: MTI

Projektfejlesztés. Projektmenedzsment. Pályázatkészítés. Finanszírozás

Kérdése van?

Keresse kollégáinkat, akik készséggel állnak rendelkezésére!

Kapcsolatfelvétel
Szeretne hasonló hírekről folyamatosan értesülni?     Iratkozzon fel hírlevelünkre!